A következőkben egy történelmi tematikájú buszos és sétálós túra  programját olvashatják, egy kis strandolással kiegészítve a Balaton északi partján, 14 órában.

Programterv

• Találkozás a vendégekkel
• Balatonfüred
• Balatonudvari
• Fövenyesi strand
• Hegyestű
• Hazaút

Találkozás a vendégekkel

Az út hossza Budapesttől számolva függ a csoport, így a jármű nagyságától. Egy 6+2 üléses minivan típusú jármű esetén az M7-esen könnyedén abszolválható az út kb. 1 óra 40 perc alatt az első megállóig, amely Balatonfüred. Nagyobb jármű, pl. sprinter vagy busz esetén ez az idő elérheti a 2-2,5 órát is a jármű súlyából adódó lassabb haladás miatt, ezzel mindenképpen érdemes előre számolni. Bármilyen jármű esetén minimum 2 órát kell az útra számolni, hétvégi forgalom esetén pedig 2,5-et, inkább érkezzünk meg hamarabb, mintsem csússzon a program.

Bár vendégeinknek vannak információik a programról, mindenképp érdemes az utazás közben felvázolni a napi tervet. A kb. 12 órás programból legalább 4 órát érdemes az oda-vissza utazásra számolni, tehát 10 órával gazdálkodhatunk.

Ez a túra kifejezetten olyanok számára készült, akik szeretik a történelmet, de ha már a Balatonnál járnak, nem szeretnének nemet mondani egy hűsítő csobbanásra a habokban. Mivel a program tartalmazza a strandolást, erre mindenképp fel kell hívni a jelentkezők figyelmét már a foglalás előtt, akár a reklámanyagon belül, hogy mindenki felkészülhessen a megfelelő eszközökkel (pl. fürdőruha, törölköző, papucs, stb.). Mivel a fürdőzés is része a programnak, fontos előre tájékozódni a várható időjárásról, illetve a víz hőmérsékletéről is. A program megtartása esős, hűvös idő esetén nem ajánlott.

Útvonalunk a következő állomásokat tartalmazza: először is Balatonfüred. Itt kb. 2-2,5 órát érdemes eltölteni, mivel ez egy nyári program, számolni kell a hosszútávú koncentrálást nehezítő hőséggel, a jelzett hosszúság pedig pont elég arra, hogy a legfontosabb helyszíneket bemutassuk a csoportunknak, ugyanakkor fenn tudjuk tartani mindenki érdeklődését.

A Balaton fővárosa után egy rejtett kincset fedünk fel vendégeink előtt; Balatonudvarit. Udvari Tihany és a Káli-medence között fekszik, és a XVIII-XIX. századból megmaradt különleges, szív alakú sírköveiről híres. Szerencsére a strandolásra hosszabb időt hagytunk, ezért ha a nap első felében csúszás adódna, azt könnyedén pótolhatjuk a szabadidőre szánt órákból.  Miután fejünket megtöltöttük a sok kedves történettel, ideje, hogy hasunkat is megtöltsük még kedvesebb ételekkel. Következő állomásunk az Udvarihoz közeli, közigazgatásilag pedig hozzá tartozó Fövenyes település, ahol meglátogatjuk az évek óta díjnyertes strandot.

A strand egyik zászlóshajója a Kalóz büfé, amely már évek óta kinőtte a tipikus balatoni büfé kategóriát, és több hivatalos elismerés igazolja, hogy nem véletlenül tartják az egyik legjobb bisztrója a környéken. A következő öt órában szabadprogram várja kedves vendégeinket. Csapatunk valószínűleg már több mint készen fog állni az ebédre a túra e pontján. Érdemes a Kalóz büfével előre egyeztetni, ha a csoportunk kirívóan nagy (pl 10 fő feletti), hogy elkerüljük a tumultust. Kb. délután 1 órára érdemes egyébként megérkezni Fövenyesre. Ebéd után pedig vár ránk az órákig tartó csobbanás. Módszertani tapasztalat, hogy próbáljuk meg csoportunkat kb. egy helyen tartani, és legkésőbb fél 6-kor figyelmeztessük őket a 6 órai indulásra való felkészülésre. Természetesen a csoport dinamikájától függően akár korábban is szólhatunk vendégeinknek a belátható időn belüli hazaindulásra.

A tökéletes balatoni nap tökéletes végjátéka nem lehet más, mint a naplemente. Ezen a ponton érdemes figyelembe venni, hogy a nyár mely szakaszában járunk éppen, amikor ezt a programot csináljuk, hiszen a naplemente időpontja változó, akár fél 9-ig is elhúzódhat. A legjobb helyszín hozzá a Káli-medencében található Hegyestű, a Balaton-felvidék ikonikus vulkáni hegye. A különleges bazaltsziklára könnyűszerrel fel lehet jutni a kialakított lépcsősoron, tetejéről pedig lélegzetelállító kilátás tárul elénk, láthatjuk a Balatont, a környező tanúhegyeket, Nyugat felé tekintve pedig a naplementét élvezhetjük.

A hazaérkezés legkorábbi időpontja este 10 óra, erre mindenképp hívjük fel előzetesen vendégeink figyelmét! Ha úgy érzékeljük, hogy csoportunk kevésbé fürdős típus, lerövidíthetjük a strandolási időt, és maximalizálhatjuk a program időkeretét 12 órában is, ezesetben azonban a naplemente élményéről le kell mondanunk, viszont a Hegyestű tetejéről a panoráma így is úgy is felejthetetlen lesz.

Miután minden információt átadtunk, ideje egy kicsit megismertetni utasainkat a Balatonnal. Nem kell megijedni, ha úgy látjuk, hogy a vendégek nem 100%-os figyelmet fordítanak felénk ezen a ponton, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hosszabb utazás hajlamos álomba ringatni az embert, vagy sokan csak szeretnek az ablakon kinézve gyönyörködni a tájban.

A Dunántúl és Magyarország legnagyobb taváról van szó, amely egy édesvízű, sekély ároktó. A Magyar Tengerként is emlegetjük. Kelet-nyugati irányban hosszúkás, míg az északi-déli szakasz jóval keskenyebb. Összesen 77 km hosszú, szélessége átlagosan 7-8 km, legrövidebb szakaszán Tihany és Szántód között viszont mindössze 1,5 km a távolság. A tó legszélesebb szakasza az Észak-Déli részen Balatonalmádi és Balatonvilágos között van, 12,7 km.

Legmélyebb pontja a Tihanyi-félszigetnél a Tihanyi-árok, 11 méter mély, átlagosan 3-4 méter mélységű a tó. A magyar utasközönség számára kedvelt üdülőhely, sekély vize hamar felmelegszik nyáron, ezért kiválóan alkalmas fürdőzésre, valamint előnyös elhelyezkedése miatt népszerű borrégió is. Ezekről a tényekről magunk is megbizonyosodhatunk, amint megérkezünk. A Balaton vize nyáron akár a 28-29 fokot is elérheti. Különleges, óceáni és mediterrán klímájának köszönhetően nagyon meleg időben a tó partján hűvősebb a levegő, ősszel-télen pedig enyhébb a Balatonhoz közelebbi hőmérséklet, mint attól távolabb. A Balaton vízfelülete 600 km², erről a hatalmas „tükörről” verődik vissza a napfény az északi parti hegyek déli oldalára, amely kiválóan alkalmassá teszi a területet a szőlőtermelésre. A két leghíresebb borfajta az olaszrizling és a szürkebarát. Borkostolásra számos remek helyszín van akár az egész Balaton körül, de a legjobbak az északi parton vannak, köztük is kiemelkedik a Badacsony és Csopak.

A napsütéses órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog, és a júliustól szeptemberig tartó időszakban mindössze 5-6 teljesen borult nap lehetséges. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap sokáig a június volt, manapság már inkább a július hozza meg az igazi strandidőt. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

A Balaton elnevezése körül is számos különböző történet kering. A szláv ’blato’ szóból eredeztetjük, melynek jelentése mocsár, láp. Érdekes módon a magyar ’fertő’ szónak ugyanez a jelentése, Hunfalvy Pál is írt arról, hogy a Balaton és a Fertő tavak nevei gyakorlatilag egy és ugyanaz. A német nyelvből ismert ’Plattensee’ a nyelvészek szerint a néphagyomány eredménye, mivel germán szomszédjainknak ismeretlen volt a szláv blato szó, ezért az ahhoz hasonlatos Platten-re fordították azt le, aminek jelentése sekély, ami illett is a víz mélységére. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az eredeti latin elnevezés, a ’Lacus Pelso’ jelentése is sekély víz. Akármilyen sekély a víz, készüljünk fel, hogy az északi parton a jóval mélyebb, mint a délin, úszásra azonban ez az alkalmasabb oldal.

A Balatonnak nemcsak saját mikroklímája, de hihetetlenül gazdag állatvilága is van. Ki ne ismerné például az úgynevezett „kecskeköröm” kagylót, amit szinte a Balaton bármelyik pontján felfedezhetünk a kövekre tapadva. Van is egy szép monda ezeknek a kagylóknak a kialakulásáról, amely a tihanyi visszhang kialakulását is elmeséli nekünk. Eszerint egy szépséges hercegnő, akit némasággal sújtott az élet, sokszor legeltette aranyszőrű kecskéit a tihanyi félsziget dombjain. Egy nap a Hullámkirály meglátogatta a lányt, hogy beteg fiának kérjen egy bögrével a különleges kecskék tejéből, cserébe megígérte, hogy visszaadja a hercegnő hangját. A csere megtörtént, a leány újra tudott beszélni, a Hullámkirály fia pedig meggyógyult. Az ifjú azonnal beleszeretett a szépséges hercegnőbe, azonban szerelmét nem viszonozta a kevély lány, aki soha senkihez nem volt hajlandó szólni új, csengő hangján. A herceg belepusztult bánatába, a Hullámkirály pedig kegyetlenül megbüntette a lányt; bezárta egy sziklába, és arra kárhoztatta, hogy mindenkinek, aki hozzászól, feleljen. S így is lett, hiszen ő maga lett a tihanyi echo. Kecskéi szétszéledtek, és a Balatonba futottak, „körmeiket” pedig ma is a partra sodorja a hullám. A valóság természetesen az évmilliók alatt, a hullámok által fokozatosan az üledékből kimosott Congeria-kagyló héja, amely a víz folyamatos formáló hatása miatt vette fel a jellegzetes kecskeköröm formát. Akárhogy is, minden valamirevaló Balatonkedvelőnek illik tudnia a legendát s a valóságot is.

És ha már a Balaton élővilágát említjük, természetesen muszáj megemlíteni a tó gazdag halállományát. Kb. 16 halfaj képes megélni a Balatonban, ezek közül a leggyakoribbak a keszegfélék. Híres balatoni halfajták még a ponty, a fogas és a garda. Ennek ellenére manapság már tiltott az ipari célú balatoni halászat, ezért az éttermek kínálatában származó halételek alapanyagai főképp importtermékek, vagy a közeli horgásztavakból származnak. Még az egyéni horgászás is szabályozáshoz kötött, egy pecás napi egy 70 cm-nél hosszabb fogassüllőt tarthat meg, de súlykorlát is életben van a hazavihető halakra. Minden év március elejétől április végéig horgásztilalom van érvényben a tavon a fogasra.

Pontyféléből a pikkelyes nyurgaponty számít őshonosnak, egyébként évente 350 tonna pontyot telepítenek a vízbe, manapság inkább a pikkelytelen tükörponty a divatos.

A garda, vagy látott hal egy tihanyi tradíciónak is része. A hagyomány szerint a gardaleső halász a parthoz közeli hegy tetejéről figyelte meg a sötét foltként a vízfelszínhez közel úszó gardát, és jelezvén többi társának a magaslatról koordinálta a hal befogását. A balatoni gardapopuláció világszinten kiemelkedő.

Számos Balatonra eredetileg nem jellemző, sőt, invazív faj került betelepítésre a XX. század során, emiatt találkozhatunk a feketeharcsával, az amurral, vagy több busafélével is. Sajnos ezek a fajok károsak az eredeti balatoni környezetre, de az elmúlt időszakban több erőfeszítés is történt a tó ökológiájának visszaállítása érdekében. Érdekes megemlíteni, hogy az angolna is egy XX. század közepén, először idegenhonosnak számított, betelepített faj volt, mára viszont európai viszonylatban mégis a balatoni angolnaállomány a legidősebb.

A tó, és persze a nádas azonban nemcsak a pikkelyeseknek ad otthont. Fontos beszélni a balatoni madárvilágról is. A Balaton vízimadár populációja egész Európa szinten a legjelentősebb. A nádban fészkel a mindenki számára ismerős bütykös hattyú és a tőkés réce. Mindkét faj kifejezetten keresi az emberi társaságot egy-két jó falatra számítván a turistáktól, de legyünk körültekintőek! A kenyér nem megfelelő táplálék a madaraknak, viszont sok helyen a part mentén lehet találni speciális és megfelelő madáreleséget árusító automatákat.

Hattyúból kb. 500 példány él a tavon, nagyrészük az északi parton, így jó eséllyel programunk során is megcsodálhatjuk a Balaton legnagyobb röpképes madarát. Bizonyára mindenki előtt megvan a kép, ahogy két hattyú csőrét összeérintve nyakával szív alakot formáz. Ha nagyon romantikus hangulatban vagyunk, ezt a jelenséget érthetjük akár annak magyarázataként is, hogy a hattyú monogám madár, ugyanazzal a partnerrel fészkel évről évre. Télen azonban ne keressük fehértollú barátainkat, hiszen vándormadarak, akár 1000 km-es távolságot is képes megtenni, ha szükséges. Minden évben rendeznek a Balatonnál „hattyú road show-t”, ekkor a nagyközönség is megfigyelheti a madarak meggyűrűzésének érdekes folyamatát.

Tollas és pikkelyes barátaink után kanyarodjunk a másféle állatfajok felé, így érdemes megemlíteni a Magyarországon védett mocsári teknőst, amely szintén őshonos lakója a Balatonnak. Rajtuk kívül szinte mindegyik Magyarországon honos békafaj megtalálható a tó területén. Vagy ki ne ijedt volna meg, vagy épp ellenkezőleg, próbálta megfogni a vízisiklót, amint snecivel a szájában elhúz mellettünk fürdés közben a nádas felé?

Ezek az egytől egyig védett állatok tartják fent a fantasztikus ökoszisztémáját kedvenc tavunknak, ezért olyan fontos a természet védelme, a nádas karbantartása, vagy a horgászat szabályozása.

Balatonfüred

Ahogy közeledünk a Balaton fővárosához, Füredhez, mindenképp készítsük fel a vendégeinket, hogy a következő 2-2,5 órában nem a járművünk közelében fogunk tartózkodni, ezért hozzanak magukkal, mindent, amire szükségük lehet, pl. vizet és fényképezőgépet. Érdemes a Huray utcai parkolóban megállni, ez egy fizetős parkoló! Sétáljunk le a Huray utcán, majd a Honvéd utcán forduljunk balra. Keressünk egy árnyékos helyet a csoportunknak, és kezdjünk el mesélni. Legelőször is érdemes bemutatni a Balaton nyaralóövezetté kialakulásának történetét.

Történetünkben egészen a XIX. századig megyünk vissza, amikor elkezdődött a balatoni élet felpezsdülése. Az 1840-es évektől a magyar urak és hölgyek rájöttek, hogy van ez a gyönyörű tó, amit eddig kihasználatlanul hagytak. A budapesti lapok nem győztek írni a Balaton elképesztő panorámájáról és vizének, illetve a környékbeli gyógyvizek jótékony hatásáról. Balatonfüred a savanyúvíz miatt került fel hamar a térképre, de nem túl messze onnan Kisfaludy Sándor már a XVIII. században, ha önkéntelenül is, de megkezdte a tó népszerűsítését romantikus történeteivel a Badacsonyról és szerelméről, Szegedy Rózáról. Kisfaludy lett a névadója az első balatoni gőzhajónak is, ami igazán elkezdte fellendíteni a térség turizmusát. A hajó útvonala Balatonfüred és Keszthely között húzódott. Az egész miliő olyan volt, mint egy bálterem, és a kabinok fűthetőek voltak. Pár év alatt több kikötő is megépült, és még több hajót bocsátottak a vízre. Még maga Ferenc József is kipróbálta a balatoni gőzöst 1857-ben! 1861-ben aztán kiépült a vasút Buda és Nagykanizsa között, így ha az ember elérte a hajnali 5 órás vonatot, 8:45-re ért Szántódra, innen pedig gőzhajóval 10-re már Balatonfüreden volt.

A strandszezon május elejétől indult és eltartott egészen szeptember közepéig. Balatonfüred után Csopak volt még népszerű úticél. Szorosan ott van még Keszthely, Siófok, Balatonalmádi és Tihany, Kisfaludy 1844-ben bekövetkezett halála után pedig a Badacsony, főleg szüreti időszakban. Először az arisztokrácia látogatta főképp a tavat, de utánuk hamar megérkeztek a többi osztálybeli népek is. Manapság, ha eszünkbe jut a Balaton, főképp fürdőruhás emberek, SUP-on evező alakok és pancsoló gyermekek képe lebeg a szemünk előtt. De még mindig, ha a Tagorre sétányon mulatjuk az időt Füreden, megfigyelhetjük, hogy valahogy még mindig dívik, hogy az emberek kicsit kirittyentik magukat, főleg amikor tart a Borfesztivál. Nos, 200 évvel ezelőtt a pompa volt a legjellemzőbb a Balaton környékén nyaraló közönségre. A napi feladathoz tartozott, hogy mindenki szépen felöltözött, és a savanyúvíz jótékony hatását kipróbálva, majd méltatva vonulgattak fel-alá a part mentén. Reggel hatkor zenekarral ébresztették a nyaralókat, képzeljük csak el, ha manapság ilyen lenne a pihenés. Inkább aktív pihenésnek neveznénk, nem igaz? Reggel 9-ig folyt a szép ruhában savanyúvíz iszogatás és sétálgatás, ezután következett a reggeli, majd délig ki-ki mehetett a maga dolgára. Ez már a fürdőzés ideje is volt. Akkoriban jóval szemérmesebb időket éltünk, mint ma. A vízen kialakítottak egy öltöző stéget, ami minden oldalról fedett volt, hogy elrejtse az embert a kíváncsi szemek elől, majd ennek a tákolmánynak az alján lévő nyíláson lehetett becsobbanni a vízbe. A fürdőruhák sem mutattak annyit, mint mostanság. A férfiak sortot és általában csíkos trikót hordtak, a hölgyek pedig fodros, galléros fürdődresszt.  Délre megérkezett az ebédidő, megteltek az éttermek teraszai, majd jöhetett a jól megérdemelt szieszta, strandolás, ami csak tetszik. Délután 5 órakor ismét sétára indult a jónép, na de nem ám a reggeli ruhájukban, hanem szépen átöltözve, hölgyek frizurája megigazítva, sminkjük tökéletesítve. Az esti programhoz tartoztak a bálok és előadások. A leghíresebb füredi program a ma is megrendezésre kerülő Anna-bál, amiről részletesebben utunk során a Horváth háznál fogunk szót ejteni.

A Balaton legfőbb vonzereje ekkor a gyógyhatásúnak vélt környezetben rejlett. Nemcsak az ásványvizeket, de magát a levegőt is terápiás célúnak tartották. Erre épült például Dr. Mangold Henrik királyi tanácsos, balatonfüredi fürdőorvos “pneumatikai, hydropatikai, massage és villanygyógykezelése” is, amely mintegy kiegészítésül szolgálhatott a „balatoni kúra” során.

De voltak még más, ma már furcsának gondolt egészség megőrző módszerek is. Itt van például a napkúra vagy a légkúra. A napkúra során a delikvens befeküdt, egy a Balatonban cölöpökön álló, nyitott tetejű sátorba pucéran, csak a feje volt védve a naptól. Ebben a helyzetben grilleződhetett pár órát, majd meleg pokrócba csavarták a testét, végül be kellett szaladni a hideg Balatonba. Nem sok információnk volt még akkor a sok napozás káros hatásairól. A másik opció a légkúra volt, ehhez speciális, luxus légsátrakat építettek szintén tető nélkül, és a vendég itt éjszakázott.

Az első megálló, amit láthatunk a Vaszary Galéria. A Vaszary Villát Vaszary Kolos Ferenc pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, majd esztergomi érsek építtette 1891-92-ben. A klasszicista stílusban épült villa a Balaton felé kétszintes, háromszakaszos lodzsával nyitott, délkeleti sarkát torony hangsúlyozza, keleti oldalához lábakon álló fa- és vasszerkezetű terasz csatlakozott, s tartozott hozzá egy angolkert stílusú díszkert.

Vaszary Kolos keszthelyi születésű, testvére, Antal, Vaszary János XIX-XX. századi festő nagyapja volt. Az ifjú Vaszary egyébként a francia posztimpresszionizmust és a szecessziót követte leginkább műveiben. Többek között Székely Bertalan is a tanára volt a kezdetekben. Külföldi tanulmányai alatt megfordult Münchenben és Párizsban is.  A család idősebbik tehetsége, Kolos belépett a bencésekhez, teológiai tanulmányait Pannonhalmán folytatta. 1855-ben szentelték pappá, 1885-ben lett a pannonhalmi főapát. 1891-től lett esztergomi érsek és hercegprímás. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának tagja, tehát nemcsak tiszteletreméltó egyházi személyről, hanem tanult tudósról is beszélünk. Az 1896-os Millenium során Vaszary kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarországnak a Magyarok Nagyasszonya ünnep megrendezését. Itt meg lehet említeni, hogy Magyarország védelmére még I. Szent István kérte meg Szűz Máriát Imre herceg tragikus halála után, felajánlva a Szentanyának a magyar koronát, és ezzel szimbolikusan az országot és minden embert. Emiatt vagyunk Szűz Mária országa.

Vaszary egészen 1912-ig töltötte be az érseki pozíciót, ekkor nyugdíjba vonult, és élete hátralévő részében történelmi kutatásokkal szórakoztatta magát balatonfüredi villájában. 1915-ben hunyt el 83 évesen.

Maga az épület sajnos hasonlóképpen járt a háborúk után, mint megannyi remekmű az országban. A szovjet katonák birtokában nyaralóként funkcionált, és sajnos kiegészült egy-két a korra jellemző betonszörnyeteggel, de ezeket szerencsére már elbontották. Egészen 2010-ig kellett várni a teljeskörű restaurálásra, de ma már kiemelkedő színfoltja Fürednek. 2004. óta műemléki védettséget élvez. Főként képzőművészeti kiállításoknak ad otthont az épület, valószínűleg figyelembe vették a festő unokaöcs múltját is.

A következő megállónk a Jókai ház lesz, amelyet könnyen elérhetünk, ha továbbhaladunk a Honvéd utcán és balra fordulunk a Jókai utcán. A kerítés mögött felsejlő sárga, eklektikus stílusú villa 1870-ben épült. Jókai 1857-ben nyaralt először a Balatonon, és természetesen, mint annyian előtte, ő is azonnal beleszeretett a tó és környéke bájába. 1870-ben vásárolta meg a telket és építtette meg a nyaralót, 1871-től pedig minden nyarat itt töltött. A villában 6 hálószoba volt, aláépített pince, és egy gyönyörű kert is tartozott hozzá. Jókai szívesen gondozta itt különleges rózsáit és gyümölcsfáit. Laborfalvi Róza 1886-os halála után nemsokkal azonban eladta a telket. Itt írta meg nagysikerű regényét, az Aranyembert, sőt, néhány része a történetnek is a Balatonnál játszódik.

Jókai élen járt a Balaton népszerűsítésében. Számtalan cikket írt az itt töltött időről, saját magát használta példának a tó és a környék levegőjének gyógyító hatásáról, hiszen maga is hörghurutban szenvedett, amiből a híresen jó balatoni levegő teljesen kigyógyította. Szerencsére a Jókai ház nem került a legtöbb XIX. századi értékes épület sorsára; 1954-ben, az író halálának 50. évfordulója alkalmából emlékmúzeumot nyitottak benne tiszteletére.

Ha van kedv, érdemes körülnézni gyorsan a múzeumban, ha legalább 10 főt érdekelne a program, 1200 Ft a belépő ára, a helyi idegenvezetés pedig egyszeri 2000 Ft-ba kerül, amit érdemes kihasználni. A Jókai utcán visszafordulva folytatjuk utunkat a Blaha Lujza utcán, amelynek elején máris láthatjuk a következő érdekességet, a Balatonfüredi Kerektemplomot. Mivel ez az épület is a reformkori városrész része, így nem meglepő, hogy ismét egy XIX. századi klasszicista műremekben gyönyörködhetünk.

A tihanyi bencés apátság építtette a fürdőzők töretlen kérésére, miszerint szüksége lenne a környéknek egy kápolnára. 1841-ben kezdték meg az építést, de pár év múlva kifogytak a tervezett pénzkeretből, ezért gróf Zichy Róbert kölcsönzött a bencéseknek a munkálatok folytatására. 1846-ban szentelték fel a római katolikus Kerektemplomot. A bejárat melletti dombormű a második világháború utáni kommunista terror elől Balatonfüredre menekülőknek állít emléket, ezt a képet az 1940-es évek végén eltávolították ugyan, de a balatonfüredi plébánián őrizték. 1990. után egy a domborműről készült kép alapján restaurálták. A Kerektemplom 150. évfordulója alkalmából kívül-belül megújult, ezt a látványt élvezhetjük mi is.

A templom után továbbsétálunk a Blaha Lujza utcán, és hamarosan megláthatjuk az utca baloldalán a következő impozáns klasszicista remekművet, a nemzet csalogányának legkedvesebb fészkét, a ma hotelként funkcionáló Blaha Lujza házat.

Blaha Lujza neve valószínűleg mindenkinek ismerős, ha máshonnan nem, hát a budapesti tér miatt mindenképp. A művésznő a 48-as szabadságharcos Reindl Sándor és a társalgási színésznőként tevékenykedő Ponty Lujza gyermeke. Apja a szabadságharc bukása után vándorszínész lett, mert tehetséges énekes volt, látszik is, hogy volt honnan örökölni a gyereknek. Apja korai halála után anyja újra férjhez ment, nevelőapját Kölesi Antalnak hívták, a csalogány másik művészneve így Kölesi Lujza volt. A többség által ismert Blaha családnév első férjétől, Blaha Jánostól származik. Mindössze 16 éves volt, amikor hozzáment akkor 37 éves, egyébként cseh származású férjéhez, aki tragikus hirtelenséggel 41 éves korában elhunyt. Lujza élete végéig megtartotta a Blaha nevet, pedig még kétszer kötött házasságot, miután megözvegyült. A mai napig pletykák övezik szerelmi életét, állítólag a férjeibe nem volt szerelmes, viszont van egy történet arról, hogy amikor törvénytelenül született gyermekét, Sándort megkeresztelték, megjelent Máday Sándor, országgyűlési képviselő, aki természetes atyaként szerepelt a kiállított dokumentumban, de ezt utólag kihúzták, de ezek a titkok valószínűleg már sosem derülnek ki igazán.

Lujza egyébként 8 éves koráig nem járt iskolába, így se írni, se olvasni nem tudott. Szülei a vándorszínészek életét élték, 1858-ban telepedtek meg Győrött, ahol egy kis padlásszobában éltek. Ekkor kezdte meg a kislány tanulmányait a győri apácáknál. Már 4 évesen kapott statisztaszerepet, de 6 évesen lépett először színpadra. 1858-ban, alig 8 évesen játssza el Mari szerepét a Koldusnőben, ezzel megalapozva a későbbi sikereket. 13 éves korára már önálló szerepeket játszott, 14 évesen az akkori budai Népszínház tagja lett, ami után Szabadkára szerződött. Jan Blaha, aki az énektanára volt, nem beszélt ugyan magyarul, de annyira beleszeretett az akkor 16 éves Lujzába, hogy azt azért sikerült megtanulnia, hogy hogyan fejezze ki érzelmeit iránta. Főképp hálából hozzáment a hősszerelmes tanárához, 20 éves korára pedig megövegyült, de ugyanebben az évben szerepelt először a Nemzeti Színházban. Második férje, Soldos Sándor egri vendégszereplése során 3 nap után kérte meg a kezét 1875-ben, de frigyük csak 1879-ig tartott. A házasság megkötésének éve más újdonságot is hozott, a Nemzeti Színházból ugyanis átszerződött a Népszínházba. Egyre sikeresebb és híresebb lett, többször fellépett külföldön is a társulatával. Nem maradt sokáig egyedül, 1881-ben ismét férjhez ment, a szerencsés úriember Splényi Ödön báró volt. 1896-ban egy időre elhagyta Budapestet, 1901-től azonban a Nemzeti Színház örökös tagja, ezt a titulust ebben az évben indították el, és Blaha Lujza volt az első, aki megkapta. Férje 1909-es halála után többé-kevésbé visszavonult, alkalomadtán, közkívánatra azért még lehetett látni a színpadon. 1914-től nem sokszor lépett a nyilvánosság elé, utoljára 1923-ban lépett színpadra a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen. 1926-ban 76 évesen hunyt el.

Nyaralója 1867-ben épült fel klasszicista stílusban, bár ő már készen vásárolta 1893-ban. 1916-ig sok időt töltött itt, de utolsó éveiben már a Budapest belvárosi Szelény-bérházban lévő kislakásában volt a legtöbbet, ezért eladta a nyaralót. Ma hotel és étterem működik az épületben.

A Blaha Lujza utca végén követve a kanyart jobbra, megpillanthatjuk a Horváth házat.

Az egyik legkiemelkedőbb klasszicista villa a reformkori városrészben, 1796-98-ban építtette a Szentgyörgyi Horváth család azzal a céllal, hogy kiszolgálja a savanyúvízért és a fürdőzésért idelátogató embertömeget. Szállásként és programhelyszínként is funkcionált, itt rendezték meg az első Anna-bált is. Mint azt korábban ígértük, most elmesélhetjük, mit érdemes tudni a Balaton legimpozánsabb eseményéről.

Az első Anna-bált 1825-ben rendezték meg a Horváth házban hagyományosan július 26-án, Anna napján. Szentgyörgyi Horváth Fülöp János szervezte az eseményt Krisztina lánya tiszteletére, akinek bár 5 különböző keresztneve volt, egyik sem volt Anna. A történet szerint ezen a bálon ismerte meg Krisztina későbbi férjét, Kiss Ernőt, aki sajnos az egyik mártírhalált halt aradi vértanú volt a szabadságharc leverése után.

Bár 1914 és 1954 között nem tartottak Anna-bált, 1954 után minden évben jelentős eseménnyé vált a régiek előtti tisztelgés fényében, és úgy számozzák a bálokat, hogy a kimaradt 40 évet nem veszik figyelembe. Az Anna-bál a XIX-XX. század során eredetileg egy impozáns balatoni esemény volt, ahova mindenhonnan érkeztek az országból érdeklődők. Az 1950-es évektől való újrainduláskor kezdődött meg az Anna-bál szépének hagyománya, a zsűri minden évben megszavazza, hogy ki a legszebb leány az eseményen. Az első három helyezett értékes ajándékokkal gazdagodhat a Herendi Porcelán jóvoltából.

Hátat fordítva a Horváth Háznak, szembe találjuk magunkat a Gyógy térrel, innen átsétálunk a Kossuth Lajos Forráshoz.

Balatonfüred hivatalosan 1772. óta gyógyfürdő. A vízzel kezeltek epe- és gyomorbetegségeket, de olykor szívproblémákat is. A környék gyógyvizeinek egyik híres használója volt a bengáli hindu költő, Rabindranath Tagore, aki gyógyulása után hálából elültette a Gyógy Park első fáját. A víz ásványianyag tartalma jelentős: kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, szabad szén-dioxid-tartalmú, és ásványvíznek minősül. Lipták Gábor 1976-os Aranyhíd című műve gyakorlatilag egy balatoni mondagyűjtemény, ebben a könyvben olvashatunk például arról, hogyan jöttek rá, hogy a savanyúvíz még a szívbajra is jó. A történet szerint egy ifjú színész, Varró Tivadar egy nap megpillantja a győri sertéskirály, Vlassek Ferdinánd egyetlen lányát, Júliát, és persze azonnal beleszeret. Ezzel párhuzamosan egy Komlóssy Ferenc nevű úriember, aki éppen a balatonfüredi színház megépítéséért lobbizott, megpróbálta bevonni ugyanezt a Vlassek Ferdinándot a közadakozásba, amiből az épület felépülhet. A sertéskirály azonban elhajtotta azzal, hogy komédiára nem adakozik. Komlóssy agyafúrt ember volt, ezért kitalálta, hogy összeköti a kellemest a hasznossal, és a sóvárgó ifjút, Varró Tivadart bajor hercegként mutatta be a gazdag Vlasseknak. Nyilván így már mindjárt más lett a komédia fekvése, hiszen Vlassek láthatta, amint ez a bajor herceg szó nélkül nekiállt a színház épületének munkálataiban segédkezni. Több se kellett, megérkezett a támogatás is, a színház felépült. Azonban az első előadáson megbukott az egész jól felépített történet, ugyanis a sertéskirály felismerte a színpadra lépő Varró Tivadart, és menten a szívéhez kapott a becsapás miatt. Egy szolga a közelben elrohant vízért, de mivel a Kossuth Forrás volt a legközelebb, ezért onnan vitte a savanyúvizet az úrnak, aki azon nyomban jobban lett. Többek között innen is eredeztethetjük a savanyúvíz szívgyógyító képességeit, de nem csak gyógyítja, lágyítja is a szívet, a történet szerint ugyanis az előadás után Vlassek áldását adta a lánya és a szegény színész frigyére. Ezért mondják, hogyha az apukának kőből van a szíve jövendőbeli vejét illetően, érdemes füredi savanyúvízzel itatni, hogy engedékenyebb legyen.

Szemben velünk láthatjuk az Állami Szívkórházat, amely a XVIII. század első felében épült fel Tenkovits Miksa megbízásából a savanyúvíz forrásokra. Gyakorlatilag fürdőként üzemelt, következő tulajdonosa 1741-től Schuster József orvos volt. 1748-ban bekövetkezett halála után Lécs Ágoston tihanyi apát bérelte, majd vásárolta meg a telket és a fürdőt. Az eredeti épület a XIX. század első felében bekövetkező tűzvészek hatására megrongálódott, ezután nemcsak újjáépítették, de felépítették mellé az Újfürdőházat is klasszicista stílusban. A XIX. század végére évente átlagosan 2000-en keresték fel a helyet. A XX. század elején újabb toldalékkal egészült ki az épület, a kor divatjának megfelelően szecessziós stílusban, ekkor végezték el a mai állapotot eredményező átalakításokat. Az 1950-es évektől a kórházat államosították, és Állami Kórház néven működött tovább. Az 1960-as években megtörtént korszerűsítés után vált kardiológiai rehabilitációs intézetté. A már említett hindu költő, Tagorre a két világháború között, 1926-ban járt a Szívkórházban, róla kapta nevét a víz mentén húzódó híres Tagorre-sétány.

Ennyi tanulás után pedig ránkfér a lazítás, így ideje egy kis gyönyörködésnek a balatoni panorámában. Ahogy a Tagorre sétányhoz értünk, jobbra induljunk el. Útközben láthatjuk a Pajtás nevű hajó szerencsétlenségének emlékére állított szobrot.

1954-ben gyermeknapon a Pajtás nevű gőzhajó menetrend szerint elindult Siófokról Tihany felé, érintve Füredet kb. 170 utassal és a 6 fős személyzettel. Tudni kell, hogy az eset előtt nemsokkal történt a hajó felújítási munkája, ami később a tragédiát is okozhatta. Balatonfüreden épp vitorlásverseny zajlott, a hajó utasainak apraja nagyja pedig egyszerre sietett a hajó bal oldalához, hogy jobban lássa az eseményeket, ám ekkor a hajó megdőlt. A pánikoló utasok átfutottak a hajó jobb oldalára, emiatt az építmény arra kezdett dőlni, az utolsó átszaladás a másik oldalra pedig a hajó végleges felborulását eredményezte. A vitorlásversenyen résztvevők és mindenki, aki csak csónakba tudott pattanni, azonnal az utasok segítségére sietett, de sajnos így is legalább 22 halálos áldozata volt a tragikus eseménynek. A történtekkor még nagyban folyt az állami „történetszépítés”, ezért az ÁVH segítség helyett összeszedte a szemtanúk fényképezőgépeit, és a kor sajtójában is csak elbagatellizálva írtak az eseményekről, kevesebb halottról számolva be. A hajó kapitánya túlélte az esetet, és bár mindent megtett a katasztrófa elkerüléséért, letartóztatták, és több, mint 8 hónapig fogságban tartották. Végül büntetését leredukálták, és mondván, az előzetesben letöltötte büntetését, szabadlábra helyezték.

Vidámabb történet felé evezve tegyük tiszteletünket a Balaton legnagyobb fenegyereke, Ötvös Csöpi, azaz Bujtor István szobra előtt. A magyar Bud Spencerként is emlegetett színművész szerelmese volt a Balatonnak, főleg az északi partnak, és persze a vitorlázásnak. 1942-ben született, és mindössze 67 évesen, 2009-ben hunyt el. Nemcsak kinézete alapján nevezték sokan a magyar Bud Spencernek, de még magyarhangját is ő adta számtalan filmben. Az 1980-as években pedig megszületett Ötvös Csöpi, a nyomozó, aki hangos csattanás-hangokkal kísért ökölpárbajban győzi le ellenségeit, miközben kétbalkezes kollégája, a Kern András által alakított Kardos doktor beszámol róla, hogy alacsonyan szállnak a stukkerek. A nyomozópáros elragadtatta a magyar nézőközönséget, tipikus nyári filmek lettek ezek a rosszfiúkat üldöző balatoni alkotások. Összesen 7 filmben izgulhattuk végig Bujtor és Kern kalandjait.

Elérkeztünk utunk végére, érdemes egy kis időt hagyni, kb. fél órát vendégeinknek nézelődésre, fényképezkedésre és fagyizásra. Ha mindenki készen áll, a Vitorlás tértől a Jókai, Honvéd, majd Huray utcán keresztül sétáljunk vissza a parkolóhoz, és induljunk tovább.

Balatonudvari

A következő állomás Balatonudvari. Kijelölt parkoló a focipálya és a temető között található. Ezen a ponton a csoport legalább felének az esze az ebéden jár, de ezt a rövid megállót kár lenne kihagyni.

Balatonudvariban a XVIII. század közepétől egészen a XIX. század első feléig használták ezt a temetőt. Egy darabig katolikusok és reformátusok is ugyanoda temetkeztek Balatonudvariban, a XIX. századtól kezdődött meg a különböző sírkertek használata, és az első szív alakú sírkövek is ekkoriban jelentek meg. Eredetileg 64 darabot találtak meg belőle. Nem is igazán szív alakról van szó, hanem egy hosszú ékről, amelynek a teteje emlékeztet egy szívre. A romantika és a Balaton szerelmesei természetesen ehhez is tudtak mondát költeni. Több helyi legenda kering a sírkövek történetéről, ezeket kicsit összeolvasztva megpróbálom összefoglalni a történetet.

Élt egyszer régen itt Balatonudvariban egy öreg halász, akinek volt egy lánya. A lány szinte minden idejét a Balatonon töltötte, viccelődtek is vele, hogy az az ő igaz szerelme. Ám egy nap a lány és egy kőfaragó fiú az udvari hegyekből (valószínűleg a mellettünk lévő Leshegyről) egymásba szerettek, és elhatározták, hogy összeházasodnak, és együtt fognak élni a hegyekben. A leánynak azonban nehéz volt a szíve, hogy el kell hagynia szeretett tavát, ezért úgy döntött, búcsút vesz, és kihajózott. A legenda szerint a Balaton nem akarta elengedni a lányt, hirtelen vihar támadt, és elnyelte a kis csónakot utasával együtt. Az ifjú kőfaragó szerelmének adakozó tisztelete és szerelme jeléül építette a szívalakú sírkövet, ami megtetszett a falu népének is, így ők is ilyen formát csináltattak elhunyt szeretteiknek.

Az udvari temető a magyarországi négy védett temető egyike. Az írások ma már elég kopottak, de még így is ki lehet venni néhány nevet, dátumot, illetve a jellemző megfogalmazást, miszerint „Az Úrban boldogul kimúlt…”

Most már valószínűleg mindenki éhes, a szíves temetőben 10-15 percnél hosszabb időt nem kell eltöltenünk, szálljunk vissza a kocsiba, és vegyük az irányt a közeli Fövenyes felé.

Fövenyes

A strand előtt van parkoló. Érdemes előre tájékozódni telefonon vagy e-mailben az esetleges csoportkedvezményekről, egyébként a napi belépő felnőttnek 600 Ft, gyereknek és nyugdíjasnak pedig 400 Ft. A strandon érdemes kipróbálni a korábban említett Kalóz büfét, de két másik igényes hely is nyitva várja a strandolókat. Van lehetőség bérelni vízibiciklit, SUP-ot, kajakot, így mindenki megtalálhatja a kedvére való vízi tevékenységet. Vannak sportpályák, gyerekstrand, egy hatalmas játszótér, tiszta mosdó, átöltözési lehetőség, tehát minden adott néhány jó hangulatban eltöltött órához.

Csapatunk dinamikájától függően a program strandolós része legyen minimum 3, maximum 5 óra. Ne felejtsük el beleszámolni, hogy nemcsak a fürdőzés, de az ebéd miatt is választottuk ezt a helyet, amire legalább 1 órát érdemes rászámolni. Érdemes a vendégeket megkérdezni először 2,5 óra után, hogy készen állnak-e az indulásra fél óra múlva, és ha úgy érezzük, hogy a csapat még nem ázott ki eléggé a Balaton vizében, 2 óra múlva, tehát összesen 4,5 óra strandolás után szóljunk ismét. Utóbbi esetben már ne legyen fakultatív az indulás, ugyanis vár ránk az utolsó megállója a napnak a Káli-medencében.

Hegyestű

Ez a program reggel 8 órai indulással számol, tehát ha a csapat este 6-ra szárazra törölve és átöltözve a kocsiban ül, van lehetőségünk kiélvezni a naplementét a Hegyestű tetejéről. Autóval a Zánka-Köveskál közti műútról, Monoszló irányába kanyarodjunk, majd jobbra letérve a keskeny bekötőútra, érünk fel a bejárati sorompóhoz. Mögötte nagy parkoló. Innen lépcsősor vezet fel a vulkánmaradvány tetejére, ahonnan kiélvezhetjük a csodálatos panorámát, és hosszú, ám tartalmas napunk végének utolsó sugarait. A biztonságos fel- és lejutás érdekében használjuk a lépcsősort, és mindig kapaszkodjunk!

Ez a csodálatos képződmény egy vulkán kürtőjének maradványa, amely talajpusztulás folyamata során lett látható. Az egykoron fortyogó bazaltos magma megrekedt és hűlése során öt- és hatszögletű oszlopokká szilárdult meg. Ezeket láthatjuk szorosan orgonasíp-szerűen felsorakozva. Az egykori bazaltbányászat miatt eltűnt eredeti kúp formája, azonban pont emiatt láthatjuk most a kürtőben megrekedt és megszilárdult lávát ilyen érdekes alakban. A bazalt kitermelést egyébként 1930-ban kezdték itt el, majd a 60-as években a Természetvédelmi Tanács tiltotta meg végül a bányászatot.

Hazaút

Ha esetleg a strandolás korábban véget ért, a programunk vége kb. este 6 és 7 közé tehető, ha végül a naplemente zárja az utat, akkor este 8 és 9 között. A hazajutásra ismét számoljunk minimum 2 órát, és a hazautat hagyjuk meg az élményekről való csevegés, fényképek nézegetése, szuvenírek újra megcsodálása idejének.