A következőkben részletes leírást olvashatnak egy 8-9 órás buszos és sétálós programról a Balaton északi partján.

Programterv:

• Találkozás a vendégekkel
• Csopak
• Tihany
• Balatonudvari/Köveskál
• Badacsonytomaj
• Hazaút

Találkozás a vendégekkel

Az út hossza Budapesttől számolva függ a csoport, így a jármű nagyságától. Egy 6+2 üléses minivan típusú jármű esetén az M7-esen könnyedén abszolválható az út kb. 1 óra 40 perc alatt az első megállóig, amely Csopak. Nagyobb jármű, pl. sprinter vagy busz esetén ez az idő elérheti a 2-2,5 órát is a jármű súlyából adódó lassabb haladás miatt, ezzel mindenképpen érdemes előre számolni. Bármilyen jármű esetén minimum 2 órát kell az útra számolni, hétvégi forgalom esetén pedig 2,5-et, inkább érkezzünk meg hamarabb, mintsem elcsússzon a program.

Útközben érdemes a vendégeket felkészíteni az út hosszáról, az útvonalról, illetve nem elfelejtendő a tó bemutatása. Nem kell megijedni, ha az út során nem folyamatos az információ áramlása, a tapasztalatok azt mutatják, hogy útközben a vendégek szeretnek kicsit gyönyörködni a tájban, esetleg szundítani egyet a hosszú és tartalmas napra való felkészülés végett. Jelen pályázathoz mellékelek itt egy vaktérképet a Balatonról, ezt vagy más, jól látható térképet érdemes használni, miközben a következőket lehet elmesélni:

A következő 8-9 órás program során tehát jobban megismerhetjük Magyarország legnagyobb tavát, a Balatont, amely a Dunántúlon fekszik. Édes- és sekélyvízű ároktó, akárcsak a Velencei-tó. Érdekes a név eredete is, amely a szláv nyelvből ered; Blatonak nevezték, amely mocsarat, lápot jelent, de latin eredetű neve Lacus Pelso. amely sekély vizet jelent. A német nyelvben ismert Plattensee elnevezés jelentése is sekély tó, bár a nyelvészek úgy tartják, hogy a germán név nemcsak a tó sekélysége miatt ragadt rá, hanem azért is, mert a Blato elnevezés hasonlított a Platten (sekély) szóra. Végeredményben mindenképp találó.

Hunfalvy Pál is írt a Balaton elnevezéséről: „Mind a Balatonra, mind a Fertőre a rómaiaknál csak a Pelso név divatozott. A folyónevek megmaradtak a rómaiak után, s átöröklődtek a magyarokra. A Pelso tónév megváltozik. A nagyobbikra talán már az avarok közt élt szlovénektől a Balaton (blató – sár) név ragad, s rajta marad a magyarok közt is, kik az ottani szlovéneket magokba olvasztották. A kisebbik tónak Fertő lesz a neve, mely magyar szó, ugyanazt jelentő, mint Balaton.” Tehát a Fertő és a Balaton egy s ugyanazt jelenti. Érdekes, nem igaz?

Sokáig úgy gondolták, hogy a Balaton az ősidőkben a Kárpát-medence helyén hullámzó Pannon-tenger maradványa, de mára már bebizonyosodott, hogy a már említett Fertő és Velencei tóhoz hasonlóan a magyar tenger is ingressziós eredetű tehát szakaszos süllyedéssel jött létre. Most már tudjuk, hogy sekélységét még a neve is jelöli, ezért könnyen felmelegszik nyáron, és mind tudjuk, hogy egy fissítő csobbanáshoz nincs jobb hely a Balatonnál. Bizonyára ismerős a tény, hogy az északi parton vize mélyebb, mint a délin, a tó legmélyebb pontja, a 11 méter mély Tihanyi kút is az északi oldalon található. Általában 3-4 méter mély egyébként. Mint azt láthatjuk a térképen is, egy nyugat-kelet irányban hosszú formáról beszélünk, a Balaton összesen 77 km hosszúságú, a Tihanyi félsziget osztja két medencévé. Ezen a részen Tihany és Szántód között van az Észak-Déli irányban keskeny terület legrövidebb szakasza, összesen 1,5 km, és a révnek köszönhetően ezen a szakaszon egy 15-20 perces kompozással átjuthatunk a túloldalra. A tó legszélesebb szakasza az Észak-Déli részen Balatonalmádi és Balaton világos között van, 12,7 km.

Fantasztikus a tó körüli speciális klíma is. A víztömeg kiegyenlíti a levegő hőmérsékletét, ezért a parton nagy melegben érezhetően hűvösebb van, míg hidegben enyhébb a tóhoz közeli levegő. A partnál a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség is jelentősen kisebb.

A napsütéses órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog, és a júliustól szeptemberig tartó időszakban mindössze 5-6 teljesen borult nap lehetséges. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap sokáig a június volt, manapság már inkább a július hozza meg az igazi strandidőt. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal. A Balaton vízhőmérséklete elérheti a 28-29 fokot is, ezt egyébként Siófoknál mérik egy méteres mélységben. Nyilvánvalóan a felszíni hőmérséklet magasabb, mint a fenékhez közelebb, de a jól ismert balatoni hirtelen viharok ezt is gyorsan megoldják, ahogy összekeverik az állóvizet, ekkor a tó hőmérséklete arányosan kiegyenlítődik. Ez Magyarország legtisztább vízű tava, hála a Bakony és az Alpok közelségének. A hatalmas vízfelület visszaveri a napfény jelentős részét, ezért az Északi oldalon húzódó hegyoldalak kiválóan alkalmasak a szőlő termesztésére. Természetesen a rómaiak erre is rájöttek, amikor mi még távol lovagoltunk kis hazánktól, és e terület Pannónia Provincia részeként a Római Birodalom alá tartozott. Történt azonban egyszer Kr.u. az I. században, hogy a szőlőszüret eredménye jelentősen gazdagabb volt, mint a búzáé, és az akkori császár, Domitianus korlátozó rendeletet hozott létre a szőlőtermesztésre Pannóniában. Ezt a rendeletet csak a III. században vonta vissza az akkori császár, Probus, akiről e tette után nem meglepő tény, hogy Pannónia szülötte volt. A szőlőtermelés egyébként a népvándorlások idejében is megmaradt, s mikor honfoglaló ősatyáink végre megtalálták állandó otthonukat, ők is örömmel használták ki a kedvező területű Balatonfelvidéki térség előnyeit.

Csopak

Utunk első állomása Csopak. Ezen a területen már az őskorban is laktak emberek, a régészek megannyi rézkori leletet fedeztek fel a területén. Ezeken kívül nem meglepő módon számos római kori lelet is előkerült, például a Nosztori-völgyből és a Kőkoporsó-dombról. Csopak három honfoglaláskori település egybeolvadása, melyek Nosztre, Balatonkövesd és a névadó Csopak. A név eredetéhez több történet fűződik; egyesek azt mondják, hogy Árpád fejedelem Sopok nevű vitéze után hívják így a községet, aki ajándékba kapta a területet a Honfoglalás után. Más feltételezések szerint szláv, esetleg bolgár-török eredetű, és egy halfajtára utal.

Csopak egyik híres látványossága a Csonka torony, ez az Árpád-kori Szent István templom maradványa, miután 1830-ban belecsapott a villám és leégett.

A korábban három faluból álló község lakóinak két fő foglalatossága a szőlőtermelés, illetve a molnárság. A Nosztori-patak vizére számos malmot építettek az évszázadok során, ma hat ilyen egykori malom létezéséről tudunk biztosan. A legkésőbb, 1910-ben épült, és még ma is működőképes vízimalomban látható ma a malomtörténeti kiállítás.

Mivel pont ezen a környéken vált először fürdőzhetővé a Balaton, hamar népszerű desztinációvá vált a pihenni vágyók körében. Már a reformkorban közkedvelt fürdőhely volt. Ebben a korszakban vált népszerűvé a Balaton nemcsak a fürdőzés, de a tó gyógyító hatása miatt is, többek között Csopakon is felfedeztek egy savanyúvízforrást, amelyet 1934-ben építettek ki, ez a ma is működő Szent József Gyógyforrás.

Ebben a községben a borok sztárja az olaszrizling, amit módunkban lesz megkóstolni. Valószínűleg ez a borremek is a rómaiaknak köszönhetően jutott el Közép-Európába. A német ’Welschriesling’ jelentése szó szerint római rizling, és a környező országok is az olaszrizlinghez hasonló elnevezéseket honosítottak meg saját nyelvükben. Mindenképp érdemes azért megemlíteni, hogy a XIX. századi filoxérajárvány nem kímélte a balatoni borvidéket sem, s csak a pusztítást követő időszakban, Franciaországból terjedt el nagymértékben a ma már „tipikus csopakiként” is számontartott olaszrizling. Az ország összes ilyen szőlőt termő területe közül a csopakiból készült bor ízvilága a leglágyabb, de egyébként hasonlít a keserű mandulához.

Amikor megérkezünk Csopakra, az első megálló egy fényképezéshez alkalmas helyszín. Az első borkostoló a program során a Tamás Pincészet 71-es út mellett (GPS-be írandó: Tamás Pince Csopak) kihelyezett üzlete és kostoltató tere, viszont a panoráma maga a présház mögötti szakaszon érhető el. Pontos házszám sajnos nincs, a Petőfi utcán kell menni, a legkönnyebben úgy érhető el a helyszín, ha a GPS-be a Zsófa Házat írjuk be, onnan a Petőfi utcán Kelet felé haladva az Arany János utcát elhagyva kb. 20 méter és meg is érkeztünk, vagy az Arany János utca 1. számot írjük a készülékbe, ezesetben, tovább kell menni a célon, és a Petőfi utcán jobbra fordulni. Ide az utak keskenysége miatt maximum sprinter nagyságú járművel lehet feljutni, de ha ez a helyzet, mindenképp kihagyhatatlan része az útnak. Látni fogunk egy padot, valamint a család kihelyezett erre a pontra egy útjelző táblát, melynek segítségével tájékozódhatunk a világhíres szőlőtermő vidékeiről, és hogy milyen messze vannak attól a ponttól, ahol állunk. Erre a fényképezős programra, és a borkostoló helyszínére való megérkezésre összesen érdemes 20 percet számolni legalább.

A borkostoló programra bejelentkezés szükséges! A Tamás Pince elérhetősége: 06 70 528 1015, valószínűleg Benedetta fog válaszolni, általában ő tartja a borkostoló programot is. Az ár a csoport létszámától változó, de többféle borsor kipróbálására is van lehetőség, ráadásul a Pincészet nem állt meg a boroknál, rengeteg ínycsiklandozó és illatos levendulából készült termékük, különböző lekvárjuk és szörpük van. Ezek a termékek nem csak kostolhatók, de meg is vásárolhatók a vendégfogadó rész melletti üzletben.

A csopaki borkostoló a Tamás Pincészetben kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. Mosdó sajnos nincs a helyszínen, ezért mindenképp érdemes tenni egy kétbetűs kitérőt a program után egy benzinkútnál, ez legközelebb Balatonfüreden van, de utunk amúgy is arra visz tovább, vendégeinknek nem kell sok időt várniuk.

Tihany

Tovább haladva utunkon a következő állomás nem más, mint a Tihanyi félsziget. Néhány érdekesség, amíg utazunk:

Nevének eredete szláv, a ’tiho’ szóból ered, ami azt jelenti, hogy csend. Ez a Balaton legszembetűnőbb része, hatalmas félsziget az északi parton. Átlagosan 2 km széles, a legszélesebb szakaszon 3,5 km, összesen 5 km hosszan nyúlok a tóba. Eredetileg nem tartozott a szárazföldhöz, tehát sziget volt, de az idő múlásával kialakult ez a mocsaras földnyelv, amely mindössze 6 méter magasan emelkedik ki a vízből, de ez már elég volt a félsziget kialakulásához. Kb 120-130 méternyire magasodik ki a Balatonból, legmagasabb pontja a 235 méteres Csúcshegy. Ezen a részen egyébként több heggyel kialakult egy völgykatlan, amelyben megtalálható a Belső-tó és a Külső-tó. Fontos megemlíteni, hogy a félsziget kőzetét többek között alkotó bazalttufa kiváló termőtalaj a szőlőnek.

A kiszálláshoz a Visszhang utcai parkolót használjuk, de figyelmeztessük a vendégeket, hogy nem ugyanitt fogunk visszaszállni a járműbe. Ebből a parkolóból csak pár lépés a Kálvária domb és a tihanyi echo a Visszhang-dombról.

Utóbbi ma is működő nevezetessége a félszigetnek, habár a beépítések következtében ma már nem olyan hatásos, mint régen. Főleg téli, tiszta, csendes időben érdemes próbálkozni, akkor van a legnagyobb esély, hogy a Tihanyi Apátság faláról visszaverődjön a kiáltásunk. Hihetetlen belegondolni, hogy a hangunk mindössze 2 másodperc alatt teszi meg a több mint 300 méteres távolságot az Apátság és a Visszhang-domb között oda-vissza. Ha minden feltétel adott, akár hétszer is visszaverődik kiáltásunk! A domboldalon elhegyeztek egy követ, ahonnan a legoptimálisabb kiáltani, és egy szobrot is láthatunk az Echoról.

A Tihanyi Visszhangnak van ám egy gyönyörű legendája is, amivel két tipikus balatoni dolog hátterét is felderíthetjük. A történet így szól:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű királylány. Ám hiába jártak messze földről csodájára szépségének, senki sem válthatott szót a szépséges hajadonnal, mert néma volt. A Tihany környéki dombokon legeltette aranyszőrű kecskenyáját.

Megpillantotta egyszer a lányt a Balatonból kiemelkedve az ősz hullámkirály. Kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, cserébe – ígérte – feloldja a hajadont a némaság alól. Így is történt. A királyfi azon nyomban erőre kapott a kecsketejtől, a lány pedig csengő hangon megszólalt. Az ifjú amint megpillantotta a lányt, beleszeretett, de a királylány szívét kevélység töltötte el. Nem állt szóba senkivel, kegyetlenül elutasította a hullámkirály fiát is, aki belehalt bánatába.

Szörnyű haragra gerjedt a király: megátkozta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. A gazdátlanul maradt aranyszőrű nyáj a Balatonba veszett, a kecskék körmeit (patáit) azóta vetik partra a tó hullámai. És a gőgös királylány? Nem látta azóta emberfia. Fogott rajta a király átka: ahogy korábban senkivel nem ereszkedett szóba, úgy a sziklába zárva készségesen felelget minden arra járónak, aki megszólítja. Belőle lett ugyanis a tihanyi visszhang.

Ha már szóba került a kecskeköröm, ez a tipikus balatoni kagyló úgy jött létre, hogy régen a Balatonnak sokkal magasabb volt a vízállása, mint ma. Ahogy a hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből az úgynevezett Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás okozta folyamatos koptatástól felvette a jellegzetes kecskeköröm formát.

Ahogy haladunk az Apátság felé a sétányon, lélegzetelállító panoráma fogad bennünket, gyakorlatilag az egész Balaton a lábunk előtt hever. Érdemes időt szakítani a fotózásra ezen a ponton. Útközben találkozhatunk a faágyúval, melynek történetét el is olvashatjuk:

A tihanyi bíró felesége felszítja a férjét a füredi bíró ellen, erre a tihanyi bíró és népe háborúra készül szomszédjuk ellen. Mivel nincs kovácsuk, ezért fából készítenek ágyút, hogy lelőjjék a gaz ellent, de sajnos a terv dugába dől, mivel az ágyú felrobban, elpusztítván mindent és mindenkit, aki körülötte van.

Tovább sétálva megpillanthatjuk a híres gerillaszobrász, Kolodko Mihály egyik remekművét, Gombóc Artúrt, aki nem a tájban gyönyörködik, hanem valószínűleg a fagylaltban, amit éppen eszegetünk séta közben.

Kolodko Mihály Ungvári születésű, anyai oldalon magyar származású szobrász, aki vicces, aranyos, olykor elgondolkodtató, vagy éppen szarkasztikus mini bronzszobrokkal színesíti az országunkat. A legtöbb kihelyezett szobor Budapesten van, de szerencsére van lehetőségünk belefutni máshol is az alkotásaiba. Ez egy gerilla projekt része, a művész nem jelenti be, hogy hol lesz a legújabb szobor, csak segít fényképekkel, amiket a közösségi médiában lehet nyomon követni, majd kezdődhet a játék; hol van a szobor?

Gombóc Artúrt volt szerencsénk megtalálni, most menjünk tovább az Apátsághoz:

1. András király 1055-ben Tihanyt választotta a királyi család temetkezőhelyéül. Ide épült fel a bencés monostor. András király Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére emelte az Apátságot. Már a XIII. századtól hiteleshelyként tartják számon, tehát oklevelek kiállítására is jogosult volt. A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlékünk. A latin szövegben felfedezhetünk magyar szavakat és szókapcsolatokat.

A Tatárjárás nem okozott kárt az Apátságban és annak területében, de a XIII. század második felétől azért kialakítottak egy védrendszert. Sajnos a török korszak a XVI-XVII. században viszont nem kímélte a kolostort. Az épületegyüttes gyakorlatilag a balatoni végvárrendszer része lett, megszűnt Apátságnak lenni egészen a XVII. század végéig. Miután a bencések végre visszakapták a templomukat, egy tűzvész okozott hatalmas pusztítást, így a XVIII. század felújításokkal és átépítésekkel kezdődött számukra. Mai barokk formáját ekkor érte el. Magassága 35 méter, 46 méter hosszú és 16 méter széles. A XVIII. század második felében II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, csak egy szerzetes maradhatott, hogy gondoskodjon a plébánia feladatairól. Egészen a XIX. század elejéig nem térhettek vissza a bencések a kolostorba. A XIX. századi nagy felújítási hullám a Tihanyi Apátságot is elérte, ekkor a kor leghíresebb művészei, Lotz Károly és Székely Bertalan festett ki egy-egy boltmezőt a templomban. A szocialista időszak megint nem kímélte a bencéseket, 1950. és 1990. között ismét kénytelenek voltak elhagyni a kolostort. A 90-es évek felújítási munkája után azonban újraindult az élet. Az Apátság 2012. óta a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként működik. A monostor elöljárója Mihályi Norbert Jeromos perjel. A monostorban tíz szerzetes él.

Ahogy lesétálunk az Apátsággal szemben lévő Borsos Miklós téren, elérjük a Kossuth Lajos utcát, ahol kiélvezhetjük az ajándékboltokat és a tihanyi nyüzsgést. Ezen a ponton érdemes időt hagyni a vendégek számára, hogy körülnézzenek. Amikor már időszerű, sétáljunk el a Kossuth utcai parkolóhoz, vagy a buszmegállóhoz, hogy újra beszállhassunk a járműbe. Mindenképp egyeztessünk a sofőrrel, hogy pontosan hol, mikor találkozunk, mert a nagyobb járműveknek ezen a részen nehézkes a megállás. Ez a rész az autóból való kiszállástól a beszállásig egy órát vesz igénybe vagy kevesebbet.

Köveskál/Balatonudvari

Ahogy elhagyjuk Tihanyt, érdemes elmondani még egy-két érdekességet.:

Például hogy itt halászták a gardát, vagy látott halat, amelyet úgy tudtak kifogni, hogy a halleső halász felment a part menti hegy tetejére, és ha észlelte a sötét foltként úszó halat, jelzett a társainak. A befogási rituálét a hegy tetejéről figyelő halász irányította, a lentiek az ő instrukciói alapján fogták be.

Ezen a ponton a csapat már túl van egy borkostolón, némi fagyizáson, és sok-sok sétán. Ideje ebédelni! Az asztalfoglalást intézzük a köveskáli Kővirág étterembe. A la carte rendszer, asztalfoglalás pedig előzetesen szükséges! Az ebédre másfél órát minimum kell számolni.

Kővirág Étterem: Köveskál, Fő u. 9/A, 8274. Telefonszám: 06 20 568 4724.

A másik ebéd opció Tihanyról a Badacsony felé menet (ezesetben a Káli-medence mellett haladunk el) a Zsindelyes csárda is egy megfelelő választás Balatonduvariban. Előzetes asztalfoglalás itt is szükséges, egyeztetés esetén előre megbeszélt menü lehetséges.

Zsindelyes csárda: Balatonudvari, Nyárfa sor, 8242. Telefonszám: 06 30 946 7662

Utunk tehát a Káli-medence felé vezet. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a ponton lankadhat a figyelem az utazóközönségben az éhség miatt, de ha mégis úgy ítéljük meg, hogy van közönségünk, elmondhatunk néhány érdekes információt a környékről:

A Káli-medence is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Zánkánál kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Orsi-hegy határolja. Sok millió év során a szél kőtengereket hordott össze, amelyek Kisörs, Szentbékkála, Kővágóörs és Salföld közelében láthatók. Különleges művész a szél, és ezt a művészetet csodálhatjuk itt meg.

Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli oldalán kezdődik a Balaton. A Fekete-hegy tetején lévő kilátóból el lehet látni egészen Tapolcáig vagy Tihanyig. A medencét a Burnót-patak szeli át, mely Ábrahámhegynél éri el a Balatont.

Badacsonytomaj

Ebéd után Badacsony felé megyünk tovább, hiszen a teli gyomorra nincs jobb ír, mint a bor. Borkostolásunk másik helyszíne a híres Laposa Birtok, ahol két állomásunk is lesz; először körbevezetésen veszünk részt a parthoz közeli Hableányban, ahol megtudhatjuk, hogyan érkezik a szőlő az üzembe, hogyan készül a bor, hol és hogy tárolják, és végül, hogyan kerül elénk az asztalra egy csinos üvegben. Ameddig nem érjük el célunkat, szórakoztathatjuk vendégeinket egy-két történettel:

A Badacsony egy úgynevezett tanúhegy, ez egy igen jellegzetes geográfiai fejlődmény a Balatonfelvidéken. Gyakorlatilag ezek a hegyek az évmilliók során „elvesztették” hegycsúcsukat, így egy szabályos, lapos fennsík alakult ki a tetejükön. A déli oldala a Badacsonynak is kiélvezheti a Balatonból visszaverődő napfényt, és a vulkanikus talaj is jó barátja a szőlőnek.

A környék településnevei még mindig a honfoglaló időket idézik. a Kál, Keszi tagok az előkelő nemzetségek nevei voltak, de ilyen a Lád vagy akár a Tomaj nevek is, mint Badacsonytomaj. A történet szerint Koppány pogány lázadásakor Tomaj István mellé állt a harcban, ezért ajándékul kapta a birtokokat. A Badacsony név már egy fokkal trükkösebb. Először egy XIII. századi levélben bukkan fel, mint Bodochun.

Ha Badacsony, akkor a legfontosabb megemlíteni a bor mellett Kisfaludy Sándort. Szegedy Rózához és a hegyhez s környékéhez fűződő szerelme tette híressé. Van az a pont, amikor a pályázat írója úgy érzi, hogy elérkezett egy olyan történethez, amit nem érdemes más szavakba önteni, csak amelyekben megírták. Ezért a következő történetet, amely Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmét írja le, Nyáry Krisztián tollából kölcsönöztem:

„Kisfaludy Sándor testőrtiszt daliás alakja az 1795-ös szüreten tűnt fel, amikor először vendégeskedett Szegedy Ignác badacsonyi présházában, ahol közelebbről is megismerte Szegedy 20 éves lányát, Rózát. Kisfaludy Sándor jó kiállású császári testőr és huszártiszt volt, társasági ember, tehetős földbirtokos, ráadásul kiváló költő. Nem csoda, ha szerették a nők. Csak azért nem nevezném főállású nőcsábásznak, mert egész életében kitartóan és őszintén szerelmes volt.

A sümegi fiatalembert már a pozsonyi katonai akadémiai évek alatt sem kerülték el a szerelmi kalandok. Első választottja egy német pékmester lánya, Wenstein Terézia volt, akivel magyar nyelvleckék ürügyén találkozgatott. Már majdnem szárba szökött szerelmük, amikor Kisfaludyt egy huszárezreddel Erdélybe vezényelték.

Itt szomorúan olvasgatta hátrahagyott kedvese leveleit, amikor bemutatták neki az etédi árva lányt, Gyopáry Anikót. A gyámszülők éppen egy megfelelő vőlegény felkutatásával voltak elfoglalva, így nem vették észre, hogy a nyalka huszár alhadnagy és a lány túlságosan összemelegedtek. Annyira, hogy Anikó teherbe esett. A megesett lányt gyorsan hozzáadták egy mit sem sejtő helybéli fiatalemberhez, Kisfaludyt pedig elvezényelték.

Még románca keserű befejezésén búslakodott, amikor szülőföldje, Zala megye őt delegálta a királyi testőrségbe. Így húsz évesen Bécsbe került, ahol megismerkedett a színházak, bálok, zenés estélyek világával. A fess testőrtiszt hamarosan a bécsi dámák kedvence lett. Az udvari pletykák szerint – nem tudni milyen előzmények után – maga Krisztina királyi hercegnő ajándékozta meg egy aranyórával.

Franciául és olaszul tanult, és eljárt Salvatore Vigano balettmester estjeire a Burgtheaterbe. A kortárs táncművészetnek annyira a rabjává vált, hogy beleszeretett a mester fiatal feleségébe, a kor ünnepelt táncosnőjébe, Maria Medinába. Másfél évig tartott a viszonyuk: “Soha, sohase felejtem el ezt a szeretett asszonyt, akinek karjai között a legbujább, de leggyönyörűbb szerelemnek ölében egy ideig boldognak vélém magamat”, – írta később. Balszerencséjére parancsnoka is kiszemelte magának a szép Mariát, ezért Kisfaludy fegyelmi vétségeit szépen kilajstromozta, s ezzel elérte, hogy a testőrtisztet lefokozzák és eltávolítsák Bécsből. Kisfaludy könnyes búcsút vett szerelmétől, majd szabadságot vett ki.

Otthon, egy badacsonyi szüreten megismerkedett a zalai alispán lányával, a 18 éves Szegedy Rózával, akibe szintén őszintén és halálosan beleszeretett. Az esetről később a híres Himfy-strófákban emlékezett meg: „Édes, kínos emlékezet,/ Ott tudtam meg, ki légyen ő, / Oh Badacsony szürete! / S mi légyen a szerelem; / Múlatságos gyülekezet, / Amor nyila miként sebző, /Te rabságom kezdete! / S mi az édes gyötrelem.” Róza kezdetben viszonozta a közeledést, de aztán hűvösen viselkedett a valószínűleg rámenős Kisfaludyval. A visszautasításhoz nem szokott férfi elhatározta, hogy bánatában a harcmezőn fogja keresni a halált. Erre módja is nyílt volna, hiszen a napóleoni háborúk kellős közepén Itáliába vezényelték.

Itt csatatéri halál helyett az olasz arisztokrata szépséggel, a ” fekete hajú, tüzes szemű, vidám, még virágzó” Colleredo grófnéval esett szerelembe, akit a “fiatal, szép, csendes, epedő kék szemű, szőke” Gonzaga hercegnő követett. A románcoknak azonban vége szakadt: Kisfaludy Milánó alatt francia hadifogságba esett, és a provence-i Drauignan városába került.

Itt az előkelő hadifoglyok kosztot és kvártélyt is kaptak, Kisfaludy pedig még valamit: Caroline d’Esclapon kisasszony szerelmét. A művelt polgárlány ismertette meg a francia költészettel, ennek hatására kezdett el új stílusú verseket írni. Caroline azonban egy városi tisztviselőnek is tetszett, aki – csak hogy megszabaduljon riválisától – elintézte, hogy a magyar tisztet hazaengedjék. Újabb könnyes búcsú után Kisfaludy hazaindult.

Útközben mindössze egy német polgárlánnyal és egy Pepi nevű grófnővel esett őszinte szerelembe, és már otthon is volt. A badacsonyi szüret harmadik évfordulóján újra megkereste Szegedy Rózát. A lány ezúttal elfogadta az udvarlást, és örömmel olvasta a férfi leveleit: “első szerelmemnek erős indulattyával, sőt mondhatom, dühével szeretek most is, azt tőled távollétemben igen méllyen, kínnal és fájdalommal érzem”.

1800 január 20-án összeházasodtak. És ezen a ponton nem várt dolog történt: Kisfaludy Sándor ettől kezdve más nőre rá sem nézett, boldog szerelemben élt feleségével. Erről nem csak a „Boldog szerelem” versciklus tanúskodik, hanem a hasonló levélrészletek is:”Ha Napóleonnak a nászéjszaka annyira tetszett, mint nekem a miénké, úgy bizonyára a fél Európát nekünk fogja ajándékozni.” 32 évet éltek együtt, Kisfaludy – ha csak tehette – nem mozdult el felesége mellől. Aztán, amikor Róza 1832-ben meghalt, néhány hónap búskomorság után visszatért előző életéhez. Az idős gavallér újabb asszonyokkal vagy fiatal lányokkal esett viszonzott szerelembe, kalandjai épp olyan színesek voltak, mint ifjú korában. De verseit továbbra is Szegedy Rózához írta.” Nyáry Krisztián – Így szerettek ők 2. kötet (Bp. Corvina, 2013) Történetünk végére összeszámolhatjuk, hogy hány nőről tesz említést Nyáry Kisfaludy életében (kilencről), és meg is érkezünk a Hableány Vendégházba.

Hableány: Badacsonytomaj, Park u. 26, 8261. Telefonszám: 06 20 316 0163

Előzetes időpontegyeztetés szükséges a körbevezetés miatt! Nagyobb csoport esetén az ár változhat, de egyébként 2500 Ft az ár egy fő részére, ez tartalmazza a körbevezetést, és 3 bor kostolását. Ez az összeg levásárolható az elviteles borok árából, amennyiben szeretnék a vendégek. A kb. 45 perces körbevezetés után jöhet a tökéletes záróakkord; a Laposa Birtok.

Laposa Birtok: Badacsonytomaj, Bogyai Lajos u 1, 8261. Telefonszám: 06 20 777 7133

Előzetes időpontegyeztetés szükséges! Itt érdemes a 3300 Ft/fő árú borsort választani. Ez 6 válogatott bort tartalmaz, de a helyszín igazi különlegessége a gyönyörű panoráma a Balatonra. A kb. 1,5-2 órás program végén mindenki jóleső fáradtsággal fog visszaülni az autóba.

Hazaút

A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazaút leginkább a csendes elmélkedésről szól, ideje a tudással megtöltött elmék pihentetésének. A kb. 2 órás autóút hazáig elég, hogy szusszanjunk egyet hosszú, és tartalmas napunk végén.